A Svéd Nemzeti Munkavédelmi Testület jogszabálygyűjteménye

A Svéd Nemzeti Munkavédelmi Testület

jogszabálygyűjteménye

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

a Svéd Nemzeti Munkavédelmi Testület Rendelete a robbantási munkákról

 

* Általános megjegyzések

* Személyzet

* Robbanóanyagok

* Töltés

* Gyújtási módszer

* Védelem kőzetrepeszek ellen

* Tisztítás, őrzés és gyújtás

* Visszatérés a robbantási helyszínre

* Jóváhagyás

* Speciális előírások

* Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

 

A Svéd Nemzeti Munkavédelmi Testület Általános Ajánlásai a robbantási munkákra vonatkozó előírások alkalmazásáról

 

Hatály

Balesetek jelentése

Megjegyzések egyes fejezetekhez

* Sikertelen gyújtás

* Kőzetrepeszek

   Robbantási terv

   Személyzet

* Robbanóanyagok

* Töltés

   Gyújtási módszer

   Tisztítás, őrzés és gyújtás

   Visszatérés a robbantási helyszínre  

További idevonatkozó szabályok stb.

 

 

Mellékletek

1. A jelen előírások átvételi elismervénye

2. Elméleti robbantási továbbképzés dokumentációjának egy példánya

 

*/ Csak a csillaggal jelölt fejezetek fordításait közöljük

 

 

 

Általános megjegyzések

 

1. Rész

Ezen előírások a robbanóanyagokat, fekete lőport vagy indítóeszközöket felhasználó tevékenységekre (robbantási munka) vonatkoznak. Az előírások nem vonatkoznak a Svéd Nemzetvédelem tevékenységére.

 

2. Rész

A robbantási munkálatokat úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy a robbantásból eredő sérülések elkerülhetők legyenek.

 

3. Rész

A munkaadónak biztosítania kell, hogy a robbantási tevékenységet vezető személynek a robbantási terület összes információja rendelkezésére álljon, ami a robbantással kapcsolatos lehet.

 

4. Rész

A robbantási területet szükség esetén megfelelő és elégséges világítással kell ellátni.

 

Személyzet

 

5. Rész

A munkaadó minden robbantási munka irányítására robbantómestert köteles biztosítani. A robbantómester köteles gondoskodni a munka szakszerűségéről és a munkaadó utasításainak betartásáról. Ha a robbantási munkát munkacsoport végzi, a robbantómester köteles legjobb tudása szerint irányítani a csoportot a munkafolyamat elvégzése érdekében.

 

A robbantómester vagy a robbantásvezető köteles a robbanóanyagok és robbantó eszközök megfelelő tárolásáról és alkalmazásáról gondoskodni.

 

6. Rész

A robbantómester

- rendelkezzen a robbantási tevékenységek területén dokumentált elméleti tudással vagy megfelelő jártassággal és

- legalább egy éves gyakorlati robbantási tapasztalattal.

 

Ha a robbantómester egyszerű (kevésbé komplikált)robbantási munkát végez, elegendő, ha

- az ilyen robbantásokhoz szükséges dokumentált elméleti tudással rendelkezik és

- legalább két éves szakmai tapasztalata van, ami a robbantásokat is tartalmazza.

 

7. Rész

A munkaadó biztosítsa, hogy a robbantómester a tudását és tapasztalatát tekintve képzett és továbbképzett legyen annak érdekében, hogy a munkálatok irányítását el tudja látni.

 

 

Robbanóanyagok

 

8. Rész

A munkaterületen járművel vagy kassal mozgatott vagy szállított robbanóanyagokat csak a szállításhoz, illetve a robbantási munkához szükséges dolgozók kísérhetik.

A munkaterületen belül mozgatott robbanóanyagot óvni kell a mechanikus károsodástól, hő vagy egyéb hatástól, ami robbanást vagy tüzet idézhet elő. A robbanóanyagokat tilos más veszélyes anyagokkal együtt kezelni.

 

Töltés

 

9. Rész

A töltést úgy kell végezni, hogy a váratlan töltetindulás kockázata elkerülhető legyen.

Elektromos gyújtási rendszer esetén a töltést le kell állítani és a veszélyeztetett területet ki kell üríteni, ha villámlás okozta indítás feltételezhető. Szükség esetén viharjelző rendszer kell létrehozni.

 

10. Rész

Kerülni kell a fúrás közelében történő töltést. Biztonságos távolságot kell megállapítani az egyidejű töltés és fúrás között.

 

11. Rész

Magasfeszültségű villamos vezeték, elektromos vasútvonal vagy hasonló műtárgy szomszédságában tervezett elektromos gyújtású robbantás estén a tulajdonost tájékoztatni kell.

 

12. Rész

Ügyelni kell a kóbor áramok, indukált áramok vagy a rádió frekvenciás elektromágneses sugárzások okozta váratlan töltetindulások elkerülésére. A robbantóvezetéket, gyutacs-vezetéket és gyújtókábelt biztonságos távolságra kell vezetni a magasfeszültségű távvezetéktől, villamos vezetéktől, alállomásoktól és hasonló létesítményektől vagy a hegesztési munkálatoktól.

 

13. rész

A töltőrudat, töltőcsövet és töltőszerszámot úgy kell kialakítani, hogy ne károsítsa a gyutacsokat és a gyutacsvezetéket, valamint ne okozzon váratlan robbanást.

Fekete lőporral történő töltésnél fából készült, fej nélküli töltővesszőt kell használni.

 

14. Rész

Olyan töltőcsövet kell használni, aminél töltés közben nem következhet be elektrostatikus feltöltődés és ennek következtében nem szándékolt indítás. Poralakú robbanóanyag töltését csak 1-30 kOhm/m elektromos ellenállású töltőcsővel szabad végezni. A töltőcsövön egyértelműen fel kell tüntetni annak típusát, műszaki adatait és hogy milyen robbanóanyag töltésére szolgál.

 

15. Rész

A robbantóanyagot tartalmazó robbantólyukakban csak olyan kiképzésű sűrítettlevegős csövet szabad alkalmazni, ami szikrázással nem okoz véletlenszerű töltetindulást.

 

16. Rész

Robbanóanyagok kiszerelésére vagy előkészítésére szolgáló eszközök és berendezések nem alkalmazhatók helyben vagy nem szállíthatók a robbanóanyag felhasználás helyszínére a Nemzeti Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Bizottság engedélye nélkül. Az engedély egyaránt lehet közületi vagy magánjellegű.

A gépek és berendezések Nemzeti Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Bizottság által történő engedélyezése során a bizottság megvizsgálja, hogy fennáll-e a véletlenszerű töltetindulás és gyulladás lehetősége. A vizsgálat ergonómiai szempontokra is kiterjed, valamint arra, hogy a dolgozók egészsége ne károsodjon zajtól, vibrációtól és forgó részektől.

 

17. Rész

A töltényezett robbanóanyag csomagolása és fojtása olyan anyagból készüljön, hogy szükség esetén a robbanóanyag a robbantólyukban is hozzáférhető legyen.

A fekete lőporral töltött robbantólyuk fojtásakor biztosítani kell, hogy a fekete lőpor ne robbanhasson véletlenszerűen. Ezzel kapcsolatban különös figyelmet kell fordítani a robbanóanyag súrlódási érzékenységére.

 

Gyújtási módszer

 

18. Rész

A robbantáshoz olyan gyújtást kell alkalmazni, hogy gyújtás után a robbanás azonnal bekövetkezzen. Ettől eltérő eljárás is alkalmazható, ha biztosítjuk, hogy senki ne léphessen a veszélyeztetett területre a gyújtás és a detonáció közötti időszakban.

 

19. Rész

Az elektromos robbantógépet, az ellenállásmérőt és a szigetelésvizsgálót vagy a gyújtókészüléket a villámlásdetektort összekötő vezetéket és robbantóvezetéket ellenőrző berendezést csak akkor szabad használni vagy használatra átadni, ha a megfelelő Nemzeti Vizsgálóállomás azokat megvizsgálta és típusukat jóváhagyta.

A vizsgálandó készülékeket csak akkor lehet használatra alkalmasnak minősíteni, ha elektromos jellemzői, időjárástól függő tulajdonságai és mechanikus behatással szembeni ellenállásuk olyan, hogy

- szándékolt robbantás esetén a robbanás megbízhatóan bekövetkezik vagy

- nem szándékolt robbanás a lehető legnagyobb valószínűséggel kizárható.

 

20. Rész

A robbantógép, robbantóhálózatot ellenőrző berendezés és villámlásdetektor javítását csak olyan személy végezheti, aki megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezik a berendezések elektromos, mechanikai és biztonsági követelményeivel kapcsolatban.

 

21. Rész

A robbantóhálózat csatlakozásait mindig szakember kösse úgy, hogy ne legyen érintkezési hiba, rövidzárlat vagy a hálózat elektromosan ne érintkezzen vezető tárggyal vagy földdel. Összekötő vezetéket csak egyszer szabad használni.

Ha komoly a kockázata annak, hogy a robbantóhálózat földelődik, elektromosan szigetelt gyutacsokat kell használni.

 

 

 

22. Rész

Ha magasfeszültségű vezeték környezetében végzünk elektromos robbantást, gondoskodni kell arról, hogy a robbantás alkalmával a robbantóvezeték ne vetődhessen a nagyfeszültségű vezetékre.

 

23. Rész

A robbantógép teljesítményének a robbantandó hálózat ellenállásával és energia-igényével összhangban kell lennie. Egy és ugyanazon áramkörben lévő gyutacsok elektromos érzékenységének azonosnak kell lennie, vagyis azonos energiára, áramerősségre és soros áramerősségre legyen szükség.

Robbantás előtt az áramkört ellenőrizni kell. Egyetlen robbantótöltet ellenőrzés nélkül is elrobbantható.

 

24. Rész

A gyújtózsinórok gyutacsba helyezésére szolgáló szerszámok nem használhatók vagy nem adhatók át használatra Munka- és Egészségvédelmi Nemzeti Bizottság engedélye nélkül. Az engedély típusengedély vagy egyedi engedély egyaránt lehet.

Az engedély megadásához a szerszámot úgy kell kivitelezni, hogy a véletlenszerű robbanás elkerülhető legyen.

 

25. Rész

A gyújtózsinórt úgy kell a gyutacsba rögzíteni, hogy a robbantás biztonságosan bekövetkezzen.

A gyújtózsinórnak kellő hosszúságúnak kell lennie (égési idő) ahhoz, hogy az indításhoz és a biztonságos helyre való távozáshoz megfelelő idő álljon rendelkezésre. Hossza legalább 1 m legyen és legalább 10 cm-re lógjon ki a robbantólyukból vagy ha kőzetrepeszek ellen is védekezünk vele, akkor érjen el a biztonságos helyig.

 

Védekezés a kőzetrepeszek ellen

 

26. Rész

Ha kőzetrepeszek várhatóan balesetet okozhatnak, a robbantandó objektumot takarni kell. A takarásnak megfelelő kiterjedésűnek kell lennie, alkalmazkodni kell a kőzet alakjához, töréseihez, illeszkedéseihez stb. éppúgy, mint a kőzet várható kivetési irányához.

 

Kiürítés (tisztítás?), őrzés, robbantás

 

27. Rész

A robbantás helyszínén a kiürítésre, őrzésre és figyelmeztetésre, valamint a töltetek felrobbantására megfelelő szabályozást kell alkalmazni. Figyelembe kell venni a piritpor robbanásának vagy öngyulladásának lehetséges veszélyét.

Töltet csak akkor robbantható fel, ha biztosítottuk, hogy a veszélyeztetett zónában senki nem sérülhet meg.

 

 

Visszatérés a robbantási helyszínre

 

28. Rész

Robbantás után a helyszínre nem szabad visszatérni amíg baleset történhet másodlagos robbanás, veszélyes gázok stb. következtében. A veszélyeztetett zónába visszatérni csak akkor szabad, ha a robbanás eredményessége tisztázott és minden szükséges óvintézkedést megtettek. A megállt tölteteket haladéktalanul hatástalanítani kell.

 

Jóváhagyás

 

29. Rész

A 16., 19. és 24. részben szereplő típusengedélyezés csak abban az esetben érvényes, ha az alkalmazott eszköz kivitelezésében azonos a vizsgált vagy ellenőrzött eszközzel.

Az egyedi engedély csak a vizsgált eszköz alkalmazásához járul hozzá. A Munka- és Egészségvédelmi Nemzeti Bizottság a kiadott engedélyt visszavonhatja, ha biztonsági megfontolások ezt indokolttá teszik.

 

30. Rész

A típusengedélyezett vagy egyedi engedéllyel ellátott készüléken használatbavétel előtt jól láthatóan és maradandóan jelölni kell

- a gyártó nevét és címét vagy (importált gyártmány esetén) az importáló nevét és címét,

- a típust (típusengedélyezett készüléknél),

- az egyedi engedély vagy a típusengedély számát,

- a gyártási számot, kivéve a robbantóvezetéket és az összekötő vezetéket.

A robbantóvezeték és az összekötővezeték adati a csomagoláson is feltüntethetők.

 

Speciális előírások

 

31. Rész

A 16., 19. és 24. rész előírásait a Munkakörülményekről Szóló Törvény  (Work Environment Act (SFS 1977:1160) 3. Fejezet 12. Rész első bekezdés 2. pontjával egyezően kell értelmezni. Ezen szabályok megsértése az említett törvény 8. Fejezet 2. Rész, 2 bekezdés 2. pontja alapján büntethető.

 

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

 

Ezen előírások 1987. július 1-én lépnek hatályba. A Bizottság robbantási munkákkal kapcsolatos munkavédelmi előírásai (3. Robbantási előírások) és a Bizottság 1976/1. sz. kiegészítése a robbantási engedélyekről ugyanezen dátummal hatályukat vesztik.

 

A 16., 19. és 24. rész előírásai nem vonatkoznak az 1987. július 1. előtt engedélyezett berendezésekre.

 

A Nemzeti Vizsgáló Ügynökség engedélyezéséig a 19. pontnak megfelelő vizsgálatot és engedélyezést a Nemzeti Vizsgáló Intézet végzi.

A korábbi szabályozás alapján kiadott engedélyek az új előírások szerint érvényesek.

 

      ................................              ......................................       .................................

Sikertelen gyújtás

 

A töltetmegállás veszélye soha nem zárható ki teljesen, vagyis mindig maradhat a kőzetben betöltött és fel nem robbant hatóanyag. Nagyon fontos, hogy a munka folytatása előtt gondosan átvizsgáljuk a kőzetet.

 

Példák a töltetmegállás lehetséges okaira

- A robbanóanyag vagy a gyutacs károsodhat pl. nedvességtől, hőtől vagy mechanikus behatástól töltés, tárolás és szállítás közben. Nem zárhatók ki a gyártási hibák sem.

- A gyutacs töltés közben vagy az előzetes robbantás közben betörés a robbanóanyagtól távolodott.

- A gyújtóáram vagy az áramforrás túl gyenge vagy túl erős.

- Töltetmegállás lehet az eredménye rövidzárlatnak, rossz érintkezésnek, földelésnek, kóboráramnak, ami kivétel nélkül a vezetékszigetelések sérüléseiből adódnak.

 

A töltetmegállások elkerülése érdekében fontos, hogy a fúrásokat előzetes terv szerint telepítsük, hogy robbantás előtt a hálózatot ellenőrizzék. Az is lényeges, hogy a biztonsági fedések elhelyezésekor ne sértsük meg a robbantóhálózatot. Ez különösen akkor fontos, ha nincs lehetőség a robbantóhálózat utólagos ellenőrzésére.

 

Töltetmegállás észlelése esetén elővigyázatosan kell eljárni. A töltetmegállás körzete veszélyeztetett térségnek minősül Ezen térségben csak a megállt töltet hatástalanítását végző személyek tartózkodhatnak. A hatástalanítást végző személynek a feladatában megfelelő jártassággal kell rendelkeznie.

 

Abban az esetben, ha töltetmegállás azonnal nem hatástalanítható, fontos, hogy a megállás tényét és helyét megfelelően jelöljük és intézkedjünk a mielőbbi hatástalanítás érdekében.

 

Mindenekelőtt fontos a töltetmegállás helyének, méretének, kiterjedésének és töltetének meghatározása. A megállt töltet robbanóanyag behatolhatott a környező kőzet repedéseibe is, ezért a töltetmegállás mérete nagyon változó lehet, ahol a robbantás típusa szintén befolyásoló tényező. Töltetmegállást jelenthet egyetlen gyutacs egy kis mennyiségű robbanóanyaggal, de a teljes robbantás is megállhat. Egy töltetoszlop megállása esetén hatalmas kőzettömb maradhat épen pl. külfejtésekben és kőbányákban.

 

Ha a töltetmegállás vélhetően a robbanóanyag vagy a gyutacs gyártási hibájának következménye, értesíteni kell a forgalmazót és a Robbanó- és Tűzveszélyes Anyagok Nemzeti Felügyeletét.

 

Kőzetrepeszek

 

A robbantandó anyagot le kell fedni vagy más biztonsági intézkedést kell foganatosítani annak érdekében, hogy a robbantás során a kőzetrepeszek véletlenszerű károsító hatásától megóvjuk a személyeket, építményeket, magasfeszültségű vezetékeket és gépeket.

 

 

 

Fontos, hogy a robbantási munka tervezésétől kezdődően figyelembe vegyük azokat a tényezőket, amelyek a robbantás repeszhatását veszélyessé tehetik. Kőzetrobbantás esetén - a továbbiakban ezzel foglalkozunk - lényeges, hogy megfelelő lyukátmérőt, robbanóanyag-típust, robbanóanyag-mennyiséget és robbantási eljárást stb. válasszunk.

 

A robbantás repeszhatása általában függ a kőzettípustól, ezen belül a töredezettségtől, repedezettségtől, mállottságtól, palásodástól, telérektől és beágyazódásoktól. A kőzet felülete általában töredezettebb, ezért az alacsony pászta esetén veszélyesebb a repeszhatás, mint magas pászta esetén, mert itt a töltet közelebb van a kőzetfelülethez.

 

Jelentősen növelheti a repeszhatást, ha letakarítatlan felületeket hagyunk, ha föld és laza kőzet marad a felszínen vagy kevés kőzetet takarítunk el a robbantási kontúr környezetéből.

 

A fúrás "minősége" szintén befolyásolja a repeszhatást. Növeli a repeszhatást, ha a fúrólyuk nyílása szabálytalan vagy ha a robbantólyukak nem párhuzamosak és nem egyenlő hosszúak, mert így a robbantás energiája nem oszlik el egyenletesen a kőzetben.

 

A töltetek átmérője szintén fontos tényező. Minél nagyobb az átmérő, a biztonságos lefedés annál kisebb védelmet nyújt a repeszhatás ellen. A tapasztalat szerint 40 mm töltetátmérő fölött a lefedés kevés védelmet nyújt, mert robbantáskor hatalmas robbanási erők szabadulnak fel.

 

A túl nagy töltetek törvényszerűen kőzetrepeszeket eredményeznek az egész robbantás területén vagy annak egyes részein.

A kráter effektusnak nevezett függőleges kőzetkivetés akkor fordul elő, ha a robbantólyukak töltete túl közel van a felszínhez.

A töltetek rossz időzítése szintén eredményezhet túlzott kőzetkivetést, ha pl. túl sok töltetet indítanak egyidőben (egymást segítő töltetek) vagy ha egy töltet túl korán indul (gátolt kőzetaprítás).

 

Az előtét töltetek vagy a csatlakozó töltetek közötti fölösleges késleltetés elkerülhető az MS típusú gyutacsok alkalmazásával (rövid késleltetésű robbantás) és csökkenthető a módszerre jellemző visszatartó hatás, ami szintén növeli a robbantás repeszhatását.

 

Az átfedő késleltetés - vagyis az az eset, amikor a nagyobb késleltetésű sorozat egyes töltetei hamarabb indulnak, mint a rövid késleltetésű sorozat egyes töltetei - akkor fordulhat elő, ha a késleltetési időt megváltoztatják pl. más gyártmánycsoporthoz tartozó gyutacsok alkalmazásával.

 

Az indítás idejét a gyutacsban a késleltetést biztosító pirotechnikai keverék határozza meg, aminek reakciója nedvesség hatására vagy az idő múlásával változhat és túl nagy áramerősség vagy energia hatására károsodhat (gombostű lyukak).

 

A kőzetrepedések iránya robbantott kőzetöveknek megfelelően követi a tervezett robbantási irányt. Amikor csak lehetséges, tanácsos a robbantást úgy irányítani, hogy bármilyen kőzetkivetés a lehető legkisebb kockázattal járjon.

 

 

Az alsó kőzetövek kivetődésének megakadályozása céljából célszerű az előzőleg kirobbantott kőzetet az alsó kőzetövek előtt hagyni.

 

Robbanóanyagok

 

A 8. Részhez

Az engedélyezés alapját képező előírások a robbanóanyagok gyártása, szállítása, beszerzése, birtoklása tekintetében a Robbanóanyagok Szabályzata (STS 1949:341)^4/  tartalmazza.

 

A Nemzeti Energiafelügyelet által kiadott Svéd Szabályzat az Elektromos Létesítmények Kivitelezésére és Fenntartására (STEV-FS 1985:1^5/ , 99. Rész) tartalmaz előírást, ami meghatározza a magasfeszültségű villamos távvezetékek és a robbanóanyag raktárak közötti vízszintes távolságot.

 

Fontos, hogy a robbantólyukakban a töltés megkezdése után észlelt elzáródásokat nagy elővigyázatossággal távolítsuk el.

 

A kereskedelmi forgalomban megfelelő villámlásdetektorok kaphatók. A meteorológiai állomással tartott kapcsolat és a helyi időjárás egyszerű megfigyelése kellő biztonságot nyújt.

 

A 10. Részhez

Abban az esetben, ha fúrással egyidőben végzünk töltést, fontos

- hogy a munkahely minden fúrást és töltést végző dolgozója ismerje a fúrás rendszerét, vagyis a lyukak számát, helyzetét, hosszát és irányát,

- hogy a fúrások rendszere tökéletesen megfeleljen a tervezettnek,

- hogy a töltendő lyukak és a fúrás alatti lyukak távolsága olyan legyen, hogy ne történhessen töltetbefúrás.

 

Különleges figyelmet kell fordítani a fúrások megfelelő telepítésére, ha a fúrógép nincs ellátva rögzítéssel vagy lyukpárhuzamosítóval. Arra is legyünk tekintettel, hogy a fúrások eredeti irányuktól eltérhetnek.

________________________________

 

^4/  Hatályon kívül helyezve az SFS 1988:1145 "Rendelet a Tűzveszélyes- és Robbanóanyagokról" által, valamint az SFS 1988:868 "Törvények és Rendeletek a Gyúlékony és Robbanó Anyagokról" által

 

^5/  Hatályon kívül helyezve az STEV-FS 1988:1 "Az Elektromos Létesítmények Kivitelezésének és Karbantartásának Svéd Szabályai" által.

 

 

Ha a fúrógép rögzítéssel és lyukpárhuzamosítóval van ellátva, a tervezett fúrásrendszer pontosabban fúrható le. A pontosság a fúráskezdés pontosságán és a lyukak párhuzamosságán múlik. Nagyobb átmérőjű (szilárdabb) fúrórudak alkalmazásával a fúrások eltérése (elhajlása) csökkenthető. Amikor megállapítjuk a betöltött és a fúrandó lyukak közötti távolságot, hasznos lehet a következő táblázat.

 

Töltendő vagy töltött lyukak hossza (m)	Min. távolság (m)
6 alatt	2
6-12 között	3
12-16 között	4
16-20 között	5

 

A 11. Részhez

Vasutak körzetében végzett robbantás esetén a Svéd Államvasutak SJF 052 sz. 5. kiadású szabályzata a "Biztonsági Szabályok az Állandó Elektromos Pályák Fenntartásához" a követendő.

 

A magasfeszültségű villamos távvezetékek körzetében végzett munka estén követendő előírásokat a Nemzeti Energiafelügyelet "Magasfeszültségű Vezetékek Előírásai" STEV-FS 1985:1 c. szabályzata tartalmazza.

 

A 12. Részhez

Elektromos gyutacs véletlenszerű indulásának lehetősége nem zárható ki, ha kóboráram, indukciós áram keletkezik. Ezen veszélyek elhárítása érdekében a következő intézkedéseket tehetjük:

- a feszültségforrást helyezzük száraz alátétre,

- ügyeljünk arra, hogy a robbantóvezetékkel párhuzamosan ne legyen feszültség alatti egyéb kábel és ne fogjuk össze a robbantóvezetéket karikába,

- a robbantó áramkört védőszigeteléssel láthatjuk el, pl. gumicsőbe helyezhetjük ott, ahol feszültség alatti kábelt keresztez,

- gondoskodjunk arról, hogy a robbantó áramkör (robbantóvezeték és összekötő vezeték) és a hálózati vezeték ne kerüljön fémes érintkezésbe a földdel,

- a robbantóvezeték elhelyezésekor összekötés előtt és robbantás után kössük össze a vezetékvégeket és szigeteljük a gyutacsvezetékeket egymástól, a földtől és az elektromosan vezető anyagoktól a robbantógéphez kötendő robbantóvezeték-
végnél is.

 

Magasfeszültségű elektromos vezeték környezetében és elektromos kábelek mentén a következő táblázatban előírtnál közelebb ne végezzünk 1a és 2 típ. gyutaccsal és gyutacsvezetékkel töltét, mert az veszélyes.

 

 

	Távolság (m)
Magasfesz. vezeték (kv)	Elektromos gyutacs 1a típ. acélvezetékkel	Elektromos gyutacs 2 típ.
3 - 6	5	0
10	22	0
20 - 40	40	0
70	70	0
130	85	6
220	110	7
400	180	17

 

Figyelem: Ezek a biztonsági távolságok nem alkalmazhatók rézvezetékes 1a típ. gyutacs esetén, mert a rézkábelnek kisebb az ellenállása, mint a táblázatban szereplő acélvezetéknek. Ezen gyutacsok esetén alkalmazandó biztonsági távolság mértékére a Nemzeti Vizsgáló Intézet véleménye az irányadó.

 

Felszíni töltési munka esetén a távolság vízszintesen, a gyutacsvezetékre merőlegesen értendő attól a ponttól, ami függőlegesen a vezeték alá esik vagy a távvezeték oszloptól. Föld alatti telepítés esetén pl. alagútban vagy kőzetkamrában a távolság a vezetéktől, a vezeték póznájától vagy egyéb földi kapcsolódásától értendő.

 

A biztonsági távolság amit a táblázat előír földalatti kábel melletti robbantásra is érvényes, de 0,5 m-nél kisebb nem lehet.

 

Földi potenciálkülönbségekből eredő véletlenszerű robbanás elkerülése érdekében a robbantóvezeték és a gyújtóáramkör a magasfeszültségű vezeték 50 m-es körzetében nem érintkezhet a földdel. Fontos, hogy a kötéseket jól szigeteljük.

 

Tartsuk emlékezetben, hogy a véletlenszerű gyújtás kockázata a kapcsolóállomások és az elektromos földelési pontok körzetében a legnagyobb.

 

A robbanótöltet körzetében végzett hegesztés a szikrák okozta tűz által szintén magában hordozza a véletlenszerű robbanást. Töltés közben az elektromos gyutacsot az ívhegesztés által kibocsátott elektromágneses energia vagy kóbor áram is befolyásolhat.

Ennek elkerülése érdekében:

- a hegesztés legalább 30 m-re legyen a töltésből,

- a gyújtási rendszer legyen jól elszigetelve a földtől és az elektromosan vezető tárgyaktól,

- a hegesztőkábelek hossza legyen egyforma és legyen tökéletes szigetelésük,

- a hegesztés földkábelét biztonságosan csatlakoztassák a hegesztendő tárgyhoz és a csatlakozás legyen a hegesztés pontjához a lehető legközelebb

 

Különböző fémtárgyak, pl. sínek, csővezetékek, vasgerendák nem alkalmasak földvezetéknek. Ezen tárgyak még akkor is kóbor áramokat kelthetnek, ha fémes érintkezésben vannak a hegesztett tárggyal, mert bizonyos szerkezeti illeszkedéseknél és csatlakozásoknál az érintkezés gyenge lehet.

 

Töltés közben az elektromos gyutacs véletlenszerűen is indulhat rádióadó (pl. országos rádióhálózat, rövidhullámú adók, radar) elektromágneses hullámaitól.

 

Elektromos gyutacsokat alkalmazó munkahelyen a rádióhullámokat kibocsátó objektumok telepítésére figyelemmel kell lenni. Ezek állandó, ideiglenes és mozgatható kivitelűek egyaránt lehetnek. A hatékony adás érdekében az adókat nagy, jól látható antennákkal látják el, ezért észlelésük nem nehéz.

 

A Telekommunikációs Hivatal és a honvédelem ajánlása alapján a következő táblázat határozza meg azt a távolságot, amin belül az elektromos robbantás kockázatos lehet a működő rádióantenna körzetében.

 

A földfelszíni adókat a következő 1-8-ig terjedő csoportosítás tartalmazza

1. Kézi rádióadó

2. Mozgatható rádióadók, pl. rendőrség, taxi, alapállomások, amatőrállomások

3. Telepített amatőradók, közösségi rádiók

4. Telepített polgári URH és TV adók

5. Telepített amatőradók, tengerészeti rádióadók, rádió vészjelzők

6.                "                                    "                             "

7. Tengerészeti rádióadók

8. Tengerparti rádióadók

 

Föld felett	Távolság (m)
	1a. csop.	2. csop. (VA)
1. Frekvenciától függetlenül 5 W alatt	0	0
2. Frekvencia 26 Mhz fölött 5-110 W	2,5	0,5
3. 110-500 W	30	10
4. 500 W fölött	80	30
5. Frekvencia 26 Mhz alatt 5-110 W	100	10
6. 110-500 W	150	100
7. 500-2,5 kW	250	100
8. 2,5-10 kW	500	170

 

Országos rádióadók/*

 

Hörby (Mw + Sw)	1400	500
Sölvesborg (Mw)	6800	2500
Karlsborg (Sw)	700	400
Motala (Lw)	1900	600
Varberg (Sw)	600	300

 

Föld alatt**

 

frekvencia 70-140 Mhz     -    5 W alatt	6		2
6 -  10 W	9		3
11 -  25 W	14		5
26 - 100 W	29		10
frekvencia 140-400 MHz
-  10 W alatt	5	0
11 -  25 W	8	2
26 - 100 W	16	5

 

 

frekvencia 400 Mhz fölött
-     25 W alatt	3	0
26 - 100 W	7	2

 

 */  Az újonnan telepített rádióadók ügyében a Telekommunikációs Hivatal Rádió

      Osztályához kell fordulni

**/ 70 Mhz-ig a föld feletti értékeket kell figyelembe venni

 

A honvédelem biztonsági előírásai (SäkI F) a védelmi rádióadók és a villamos gyutacsú robbanótöltetek között legalább 150 m biztonsági távolságot ír elő. Ezen előírások mellett rövidebb biztonsági távolság is alkalmazható a robbantás és a védelmi rádióadók között a műszaki Védelmi Adminisztrációk között a Műszaki Védelmi Adminisztráció (FMV) engedélyével.

 

Ha az 1a és 2. csoport esetén a biztonsági távolság 2 és 30 m közé esik, a közutakon közlekedőket az alábbi felirattal kell figyelembe venni.

                                         

Robbantás kapcsolja ki a rádióadókat

 

Ezen figyelmeztetést az utakon vagy azok közelében a vezeték irányában jól láthatóan kell elhelyezni olyan távolságban, hogy a vezetőnek legyen ideje kikapcsolni rádióadóját mielőtt a veszélyes zónába ér. A forgalom fölösleges zavarását elkerülendő a feliratot csak akkor kell kitenni, amikor ténylegesen töltési munka folyik.

 

A Nemzeti Munka- és Egészségvédelmi Bizottság előírásaiban szereplő feliratok a kereskedelemben kaphatók. Teljes készleteket tárolnak és forgalmaznak a Munkahelyi Környezetvédelem Egyesületénél (cím: Birger Jarlsgatan 122,  S-114 20 Stockholm).

 

Azon területen belül, ahol rádióadókhoz 2 m-nél közelebb lehetünk (pl. 2 m-nél közelebb egy úthoz) nem elektromos gyújtási rendszert kell alkalmazni (pl. robbanózsinór vagy NONEL vezeték).

 

13. Részhez

A töltőcsöveket gyártáskor a végükön gyűrű alakú vastagítással látják el, ilyen vastagodás áll elő, amikor a töltőcsövet a robbantólyuk végéhez nyomkodják. A gyutacs sérülés elleni megóvásának egyik lehetséges módja, hogy a csővéget a hossztengelyhez képest ferdén levágjuk.

 

Fontos, hogy a töltőrúd és a töltőcső optimális átmérőjű legyen és a gyutacsvezetékek vagy NONEL-vezetékek ne sérüljenek töltéskor. A kör keresztmetszetű töltőbot - aminek átmérője 10 mm-rel kisebb a lyukátmérőnél - általában nem sérti meg a vezetékeket.

 

A töltőbot és a töltővessző fából, nádból, antistatikus (elektromosan gyengén vezető) műanyagból vagy ezeknek megfelelő más anyagból készülhet. A botvég és fogantyú vagy egyéb részek készülhetnek sárga- vagy vörösrézből. A töltőbot részei fekete lőport töltésekor szikrát vagy súrlódási hőt kelthetnek, ami a lőpor indulását okozhatja.

 

 

A 14. Részhez

A töltőcsövet az egyéb csövektől való megkülönböztetésképpen teljes hosszukban tisztán látható tartós narancs-színű csíkkal kell ellátni.

 

A töltőcsővel való töltés esetén célszerű előzetesen a robbanóanyag-gyártó véleményét kikérni, mert fontos, hogy a töltőcső típusát és méretét úgy határozzák meg, hogy a robbanás a robbantólyukban ne visszafelé dolgozzon vagy ne a töltés irányába hasson.

 

A robbanás végbemenetelének egyik feltétele, hogy a töltet átmérője nagyobb legyen az alkalmazott robbanóanyag kritikus átérőjénél, vagyis annál a minimális átmérőnél, amelynél a robbanás még biztonságosan végighalad a tölteten. A lyukfal, pl. a cső szilárdsága és merevsége tovább segíti a detonációátadást.

 

A kísérletek szerint egy bizonyos robbanóanyag kritikus átmérője polietilén csőben 36 mm, ugyanazon robbanóanyag kritikus átmérője acélcsőben csak 12 mm. Ebből az is következik, hogy polietilén vagy hasonló anyagú töltőcső esetén a teljes töltési távolságon az átmérőnek a kritikus átmérőnél - jelen esetben 36 mm-nél - kisebbnek kell lennie. Ha a töltés hosszában nagyszilárdságú rész található, akkor - robbanás esetén - a robbanás nyomása, sebessége és stabilitása gyorsan növekedni fog és fennállhat annak veszélye, hogy a robbanás visszafelé és a töltés irányában hat.

 

Ha bedugaszolt végű csövet használunk töltőcsőnek, nagyon lecsökken az esélye, hogy elektrostatikus feltöltődés következtében történik véletlenszerű töltetindulás.

 

A 15. Részhez

A levegőfúvókák vörösrézből, sárgarézből, műanyagból vagy egyéb anyagból készülhetnek, amelyek biztonsági szempontból ezekkel egyenrangúak.

 

Az acélból vagy más hasonló keménységű anyagból készült fúvókák szikrát eredményezhetnek és a töltés véletlenszerű indulását okozhatják.

 

Ezen előírás célja az acélcsövek alkalmazásának tiltása ott, ahol töltés alatti robbantólyukat tisztítanak vagy elállt töltetet kezelnek.

 

A 16. Részhez

A "robbanóanyag töltő" kifejezés egy készüléket jelöl, ami töltényezett, por alakú vagy csövön tölthető zagy állapotú robbanóanyagok töltésére szolgál.

 

A felhasználás helyén a robbanóanyag előkészítése szintén engedélyhez kötött Robbanóanyag Termékek Rendeletében előírt területileg illetékes (megyei) hatóságnál.

 

Egy berendezés vagy készülék engedélyeztetéséhez azt a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A Bizottság ezen felül a következő dokumentumokat kérheti:

- összeállítási rajz a részek számozott és pontosan megnevezett jelölésével vagy más dokumentáció, amii pontosan megadja a berendezés kivitelezését és jellemzőit,

- használati és karbantartási utasítást,

- a gyártó nevét és címét vagy importált berendezés esetén a forgalmazó nevét és címét.

 

A robbanóanyag-töltőberendezés akár önmagában vagy járműre szerelve vagy más hordozóeszközön nem tekinthető engedélyezettnek addig, amíg a Munkavédelmi Felügyelőség nem engedélyezte.

 

A 17. Részhez

A robbanótöltetnek hozzáférhetőnek kell lennie pl. azért, hogy eltávolítsunk egy elállt gyutacsot.

 

A szárított finomszemcsés homok (kavicsok nélkül) általában megfelelő anyag a fojtáshoz, dugaszoláshoz két töltet között is a robbantólyukban. A nagyátmérőjű robbantólyukakban a finomra zúzott kőzet szintén megfelelő lehet.

 

A fekete lőporral töltött robbantólyukban nyirkos homokot használunk és - hogy elválasszuk egymástól a homokot a lőportól - pl. papírból készült szigetelést alkalmazhatunk; ez általában megfelelő védelmet nyújt a súrlódás okozta töltetindulás ellen.